Ugrás a tartalomra

Emetofóbia

Kezelése

Az emetofóbia tünetei pszichológiai kezeléssel sok esetben csökkenthetők, de a változás mértéke és üteme egyénenként eltérő lehet.

Mit mutat a szakirodalom?

A jelenlegi szakirodalomban leggyakrabban a kognitív viselkedésterápiás (CBT) megközelítés jelenik meg.

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

A kezelés általában nem pusztán a hányással kapcsolatos félelem „legyőzéséről” szól, hanem azoknak a gondolatoknak, elkerüléseknek és biztonságkereső viselkedéseknek a megértéséről és fokozatos megváltoztatásáról, amelyek fenntartják a szorongást.

Fokozatos expozíció

Az érintett biztonságos, tervezett módon közelít azokhoz a helyzetekhez vagy ingerekhez, amelyeket korábban a félelem miatt került. Az expozíció nem azt jelenti, hogy a kezelés során hányni kell, és nem célja, hogy valakit kontrollálatlanul vagy túl gyorsan szembesítsenek a félelmével.

Egyénre szabott keretek

A kezelés mindig az adott ember félelmeihez, elkerüléseihez és élethelyzetéhez igazodik. Az emetofóbia kutatása még viszonylag szűk terület, de a jelenlegi eredmények alapján a CBT és az expozícióalapú módszerek rendelkeznek a legtöbb szakirodalmi támogatással.

Kapcsolódó tartalmak

Mi tartja fenn az emetofóbiát?

Emetofóbia

Mi tartja fenn az emetofóbiát?

A félelem önfenntartó köre: elkerülés, biztonsági viselkedés és rövid távú megkönnyebbülés.

Elolvasom
Miért érzek hányingert, amikor szorongok?

Cikk

Miért érzek hányingert, amikor szorongok?

Az agy–bél tengely és a stresszreakció szerepe a testi tünetek kialakulásában.

Elolvasom
EmetQ-13 – magyar fordítás

Kérdőív

EmetQ-13 – magyar fordítás

13 állítás a hányástól való félelem és az elkerülés feltérképezéséhez.

Elolvasom