Szakemberek
Szakemberek
Az emetofobia.hu tartalmai mögött két pszichológus áll: Dolina Sára és Csonka Otília. Mindketten kutatási és szakmai szinten is foglalkozunk az emetofóbiával.
Dolina Sára
okleveles pszichológus
Már a gimnázium elején eldöntöttem, hogy pszichológiával szeretnék foglalkozni. Mindig is érdekelt, hogyan működünk, hogyan gondolkodunk, és miért élheti meg két ember ugyanazt a helyzetet teljesen másképp. Talán éppen ezt szeretem a legjobban a pszichológiában: nincs két egyforma ember, és nincs két teljesen egyforma történet sem.
Mire számíthatsz tőlem?
Fontos számomra, hogy a közös munka ne egy merev, távolságtartó helyzet legyen. Aktívan jelen vagyok a beszélgetésekben, sokat kérdezek, visszajelzek, és ahol van helye, a humor is természetes része lehet a kapcsolatnak.
Türelmesnek, precíznek és empatikusnak tartom magam, és szeretném, ha mellettem azt éreznéd, hogy biztonságban beszélhetsz arról is, amit máshol nehéz lenne kimondani.
Miért éppen az emetofóbia?
Az emetofóbiával először személyes motivációból kezdtem el mélyebben foglalkozni, így nemcsak szakmai szempontból áll hozzám közel ez a téma. Később az egyetemi tanulmányaim során egyre inkább kutatási területté is vált számomra.
Az emetofóbia területén különösen fontosnak tartom, hogy az érintettek naprakész, szakmailag megalapozott és közérthető információkhoz férjenek hozzá. Szeretném, ha a hazai szakmai kommunikációban is egyre nagyobb teret kapnának a frissebb kutatási eredmények, a strukturált megközelítések és az emetofóbiára specifikus ismeretek. Ennek a weboldalnak is ez az egyik fő célja.
Szakmai háttér
Pszichológus diplomámat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szereztem. Szakdolgozatomban átfogóan vizsgáltam az emetofóbiát, kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt alkalmazva. Jelenleg ennek a kutatásnak a publikálásán dolgozom.
Ahogyan dolgozom
Szemléletemhez a kognitív viselkedésterápiás megközelítés és a pszichoedukáció áll a legközelebb. A CBT-ben különösen azt szeretem, hogy kézzelfogható: segít megérteni azokat a gondolatokat, viselkedéseket és mintázatokat, amelyek egy nehézséget fenntarthatnak, és konkrét kapaszkodókat is ad a változáshoz.
Fontos számomra az együttműködés, az egyéni tempó tisztelete és az, hogy ne kész megoldásokat próbáljak ráhúzni valakire. Inkább közösen igyekszünk megérteni, mi történik, mi lehet ennek a hátterében, és mi az, ami az adott ember számára valóban működhet.
A közös munkában számomra alapvető az empátia, az elfogadás és az ítélkezésmentesség. Azt szeretném, hogy megbízhass bennem, jól érezd magad a beszélgetések során, és tudd, hogy nincs olyan félelem, gondolat vagy nehézség, amit „túl furcsának” kellene érezned ahhoz, hogy beszélj róla.
És amikor éppen nem pszichológiával foglalkozom…
Nagyon szeretem az állatokat, és a mindennapjaim fontos része a kutyám és a macskám. Emellett szeretek alkotni és kézműveskedni – számomra ezek azok a tevékenységek, amelyekben igazán ki tudok kapcsolni. Valószínűleg ezért is áll közel hozzám az a fajta munka, ahol egyszerre van jelen a kíváncsiság, a kreativitás és az apró részletekre való odafigyelés.
Csonka Otília
okleveles pszichológus, doktorjelölt
A „mi leszek, ha nagy leszek?” kérdésre számtalan válaszom volt gyermekkoromban. Végül 19 éves koromban körvonalazódott bennem az, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Számomra egy személyes élettörténet olyan, mint egy kirakós: pszichológusként a hiányzó darabokat közösen keresem meg a kliensemmel. Ez mindkettőnk számára egy izgalmas és tanulságos folyamat. Minden kirakós egyedi mintázatú, különböző a kirakósdarabok száma és formája is, ezáltal minden élettörténet egyedi és megismételhetetlen.
Mire számíthatsz tőlem?
A munkám során az egyensúlyra törekszem: a célom az, hogy klienseim egy bizalommal teli, megtartó közegben teljesebb képet alkothassanak az aktuális élethelyzetükről, ezen túlmenően elfogadják azt, és képesek legyenek az adekvát megküzdésre. Az empátia, az elfogadás, az őszinteség és a nyitottság biztosítása elsődleges fontosságú számomra a klienseimmel végzett közös munkában.
Miért éppen az emetofóbia?
Az emetofóbia fogalmáról először 2021-ben hallottam egy TED videóban, ekkor döntöttem el, hogy szeretném feltárni a pszichológiai hátterét pszichológus hallgatóként. A személyes motiváción túl a szakmai érdeklődésemet is felkeltette az emetofóbia, ugyanis jelenleg Magyarországon kevéssé ismert ez a fóbia, annak ellenére, hogy sokakat érint. A témavezetőm, Dr. Zsidó András támogatásával a szakdolgozati kutatásom fő fókuszává vált az emetofóbia kognitív- és személyiségpszichológiai háttere, jelenleg pedig a doktori disszertációm alapját is a témában folytatott kutatási eredményeink képezik.
A szakmai identitásom szerves részét képezi az a felelősségtudat, hogy az érintettek ne érezzék magukat elszigetelve a fóbiájuk által. Fő célom, hogy az érintettek és a szakemberek számára egyaránt biztosítsunk közérthető és releváns szakmai anyagokat, ezáltal bővítve a magyar nyelvű és nemzetközi szakirodalmat egyaránt. Bízom benne, hogy ezzel hozzájárulhatok ahhoz, hogy az emetofóbia szélesebb körben is ismertté és elfogadottá váljon.
Szakmai háttér
Pszichológiai tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetemen végeztem, 2024-ben szereztem diplomát a Klinikai- és Egészségpszichológia szakirányon. Jelenleg PhD hallgatóként az emetofóbia komplex háttérmechanizmusait, a specifikus fóbiára jellemző személyiségben megjelenő mintázatokat, valamint a kapcsolódó elkerülő- és biztonságkereső viselkedésmódokat és megküzdést vizsgálom. A kutatás számomra a megértést, a pszichológiai segítségnyújtás pedig az empátiát és az elfogadást jelképezi.
Ahogyan dolgozom
A munkám során az egyéni működésmódot veszem figyelembe. Minden személyiség működése eltérő, mindannyian más alapokkal indulunk el az úton, így nem létezik egységes megoldás a problémáinkra, ezért fontos a hangsúlyt az egyén erőforrásaira és megküzdési stratégiáira helyezni.
Mindenki a saját tempójában érkezik meg a terápiás térbe, így a kliens ütemében haladunk. Kiemelten fontosnak tartom a pszichoedukációs elemeket, hiszen fontos, hogy a kliens értse, hogy mi miért történik vele.
Szívesen alkalmazok továbbá olyan módszereket, amelyek a kliens számára kézzelfoghatóak (OH-kártya, projektív feladatok, beszélgetős kártyák). Az emetofóbia kezelésében rendkívül hatékonyak lehetnek a kognitív viselkedésterápiás elemek, így ezeket is igyekszem bevonni a konzultációs folyamatba. A továbbiakban integratív pszichoterápiás keretben tervezem folytatni a tanulmányaimat, azzal a céllal, hogy bővítsem a tudásomat és a szakmai eszköztáramat.
És amikor éppen nem pszichológiával foglalkozom…
Szenvedélyem az írás, amely egy fontos eszköze az önkifejezésemnek. A kapcsolataim egy megtartó, szeretetteljes bázist jelentenek számomra, így igyekszem a szeretteimmel minőségi időt tölteni, és a természetben töltődni. A testmozgás és az egészséges életmód is fontos részét képezi az életemnek, így ebben is törekszem a tudatosságra.
A mottóm: „Ami késik, nem múlik.” Számomra ez a mondat azt sugallja, hogy mindennek eljön az ideje, így néha érdemes elengednünk a kontrollt, a görcsösséget, és a tudatos jelenlétre fókuszálnunk.
Konzultáció
Emetofóbiával és más pszichológiai nehézségekkel kapcsolatban is lehet hozzánk fordulni pszichológiai konzultációra. Ha szeretnél konzultációra jelentkezni, itt tudsz kapcsolatba lépni velünk.